A blokklánc egy decentralizált rendszer, az úgynevezett blokkok lánca, amelyet információk tárolására és továbbítására használnak. Ez a blokklánc technológia rövid meghatározása. A kriptovaluták és a blokklánc-technológia világában kalandozó kezdőknek ez a meghatározás nem sokat mond. Ahhoz, hogy megértsük ennek a technológiának a lényegét, egy kicsit mélyebbre kell ásnunk a témában, és meg kell értenünk, hogy melyek azok a jellemző tulajdonságok, amelyek miatt ezt a technológiát forradalminak tekintik. Hogy mi az a blokklánc, és mi a jelentősége a pénzügyek (sőt az egész gazdaság) jövője szempontjából, megtudhatja ebből a cikkből.
Mielőtt rátérnénk arra, hogy elmagyarázzuk, mire használják a blokkláncot, és hogyan működik a gyakorlatban, először próbáljuk meg száraz, már-már könyves definíció alapján megvizsgálni, mit is jelent a kifejezés. Blockchain, lengyelül blokkok lánca, néha blockchain néven is emlegetik. Ez egy olyan architektúra az információk tárolására, amely biztosítja a történelmi adatok megváltoztathatatlanságát. Definíció szerint ez egy decentralizált és elosztott nyilvántartás egy hálózati infrastruktúrában.
A blokkregiszter lehet elosztott adatbázis vagy egyirányú eseményregiszter. Egy ilyen regiszterben új blokkok csak a blokkstruktúra végén adhatók hozzá.
A témát a gyakorlati oldalról és nem az elméleti meghatározás felől megközelítve azt mondhatjuk, hogy a blokklánc egy digitális főkönyv, amely a tranzakciók nyilvántartásaként működik. A nyilvántartás leggyakrabban pénzügyi tranzakciók formájában szereplő adatokra vonatkozik. A legegyszerűbb példák a kriptovalutákkal, részvényekkel vagy villamos energiával kapcsolatos tranzakciók.
Ennek lényege azon alapul, hogy minden egyes következő blokk egy visszafordíthatatlan hash-t tárol, amely az előző blokkból származó információkat tárolja. Más szóval, a hash az előző blokk összegzésének funkcióját látja el.
A hash mellett az egyik megkülönböztető információ az időbélyegző, amely arról tájékoztat, hogy egy adott blokkot mikor hoztak létre. Ennek eredményeként a hash és az időbélyegző biztosítja, hogy a blokkok szorosan összekapcsolódnak, és lehetetlen észrevétlenül manipulálni a blokkláncot.
Érdemes megjegyezni, hogy minden blokk bizonyos mennyiségű adatot tárol (például bizonyos számú pénzügyi tranzakció formájában). Ha egy blokk megtelt, akkor egy másik blokk jön létre, amelyik ezt követi.
Jellemzője a decentralizáció. A rendszer megfelelő működéséhez nincs szükség központi adatbázisra, egyetlen fő szerverre, számítógépre vagy bármilyen más technikai infrastruktúrára. A tárolt adatok csak egymást követő blokkokban kerülnek tárolásra. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciókat egyenrangú alapon osztják el. Ez nagyon fontos, mert a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tranzakciókat nem egy központi közvetítő ellenőrzi (bár nyilvánosak).
Ez teszi a blokkláncot nagyon jó információhordozónak, mivel közös és teljesen átlátható hozzáférést biztosít a nem szerkeszthető adatokhoz. Az adatok minden felhasználó számára átláthatóak és megbízhatóak, ami elősegíti a bizalmat, a biztonságot és a fejlődést. Konkrétabban, a blokklánc biztosítja az adatvédelmet, de ez nem tévesztendő össze az anonimitással. A címek nyilvánosak, ami azt jelenti, hogy bár a személyes adatok nem ismertek, de például a számlaszám a blokkláncon
nyilvános, és mindenki láthatja a tranzakciók történetét.
Ha már a blokklánchálózatról beszélünk, nem mehetünk el közömbösen a biztonság témájának érintése mellett. A tranzakciós napló biztosítása a blokklánc technológiában fejlett kriptográfiai algoritmusokat használ, amelyek védelmet nyújtanak az adatok szerkesztése és a jogosulatlan hozzáférés ellen. A kriptográfia feltörése elméletben lehetséges, de a gyakorlatban hatalmas számítási teljesítményű számítógépre van szükség.
Érdekes, hogy szórakoztató és tudományos
célokra a számítások szerint egy olyan teljesítményű számítógépre lenne szükség, mint az internetfelhasználók... fele. Bármit is jelentsenek az ilyen számítások, a következtetés egy - hatalmas számítási teljesítményre van szükség, és nincs valós veszélye a blokklánc-hálózat feltörésének. Mindazonáltal vannak olyan pletykák, amelyek szerint a biztonsági probléma visszatérhet, amikor a kvantumszámítógépek elérhetővé válnak. Ez azonban jelenleg nem zavarja a biztonsági szakembereket. A kvantumszámítógépekből adódó probléma
inkább a jövő dallama.
Biztonsági szempontból a blokklánc technológia jellemzői olyan megoldássá teszik, amely elősegíti a fokozott adatbiztonságot. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ügyletek meghamisítása sokkal nehezebb. Először is, a tranzakciókat nem lehet módosítani (ha egy tranzakciót egyszer rögzítenek, az úgy is marad), másodszor pedig a tranzakciótörténet mindenki számára átlátható. Ez teszi a blokklánc technológiát az információk tárolásának biztonságos és megbízható módszerévé.
Összefoglalva röviden felsoroljuk a blokklánc-technológiára jellemző előnyöket:
A blokklánc technológia története immár 20 éves.
A blokklánc egy olyan téma, amely jelenleg nagyon aktuális a hírekben, és amelyet a jövő technológiájának tartanak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a blokklánc története hosszabb, mint amilyennek látszik. Az ilyen típusú technológiát először 1991-ben említették.
Ebben az esetben a rendszer kriptográfiailag védett tömbsorokat használt az időbélyegzővel ellátott digitális dokumentumok tárolására. A blokklánc technológia fejlődésének következő dátumai a következők: 2000 (a pénzügyi adatokhoz való hozzáférést biztosító elosztott főkönyv koncepciója), 2004 (egy olyan rendszer kifejlesztése, amely lehetővé teszi a tokenek felhasználók közötti cseréjét), 2005-2006 (a B Gold és a b-money nevű virtuális valuta koncepciója).
Mindezek az időpontok megelőzték a 2008. november 9-i mérföldkőnek számító pillanatot. Ekkor került nyilvánosságra a blokklánc technológiát használó kriptopénz. Ez a kriptovaluta természetesen a Bitcoin volt. Jelenleg, mint tudjuk, még sok hasonló projekt létezik. A Bitcoin mellett különösen népszerű az Etherium, amely az úgynevezett blokklánc 2.0-n alapul. Az Ethereum áttörése abban rejlik, hogy az egymást követő blokkokban egy kód (úgynevezett okos szerződés) futtatható.
A blokkláncot általában a kriptovalutákkal hozzák összefüggésbe, sőt azonosítják, de érdemes tudni, hogy ennek a technológiának a köre sokkal szélesebb, és a kriptovaluták csak a jéghegy csúcsát jelentik. A tágan értelmezett technológiai és pénzügyi iparágon kívül a közigazgatásban vagy az energiaágazatban is találkozhatunk ezzel a technológiával. Az alábbiakban példákat sorolunk fel a blokklánc kriptovalutákon túli felhasználására.
Az alkalmazások nagyon széleskörűek, de tagadhatatlan, hogy a kriptovalutáknak köszönhetően a blokklánc kilépett az árnyékból, és ma már olyan emberek is érdeklődnek egy ilyen kérdés iránt, akiknek a kriptográfiához kevés közük van. Az emberek nagy csoportja még a blokklánc technológiát is a kriptovalutákkal azonosítja.
Ez nem nagy hiba, hiszen mint tudjuk, a kriptovaluták blokklánc technológiát használnak. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a bitcoin, a kriptovaluták és a blokklánc különböző (és nem azonos) fogalmak. A Bitcoin egy olyan kriptopénz, amelyben a tranzakciók decentralizált módon történnek, és a blokklánc segítségével peer-to-peer (a felhasználók között) kerülnek rögzítésre.
A blokkláncon végrehajtott tranzakciók visszafordíthatatlanok, mivel minden tranzakciót a blokkláncon tárolnak, és a tranzakciós információkat nem lehet megváltoztatni (a tranzakciós főkönyv visszafordíthatatlansága).
Nagyon izgalmas téma a kriptopénz bányászat. Sokak számára ez nagyon futurisztikusan és érthetetlenül hangzik. Ha azonban megtanulja az alapvető információkat arról, hogyan működik a blokklánc technológia, maga a kriptopénz bányászat is nagyon egyértelművé válik. Amikor egy felhasználó kriptovalutát használó tranzakciót hajt végre, akkor más számítógépek (más felhasználók) ellenőrzik az ilyen tranzakciót, és így engedélyezik a tranzakciót.
Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ehhez számítási teljesítményre van szükség (fejlett matematikai műveleteket végeznek a végrehajtott tranzakciók ellenőrzésére). Azok a felhasználók, akik jutalomként egy kicsit nagyobb számítási teljesítményt nyújtanak, a kriptopénz egy részét kapják, amit általában kriptopénz-bányászatnak neveznek.
Felmerül a kérdés, hogy a kriptopénz használata lehetséges lesz-e még az utolsó BTC kiásása után is? Először is, ez az idő még nagyon messze van, hiszen az utolsó bitcoin csak 2140-ben kerül elő. A becslések szerint azonban akkor még mindig szükség lesz kriptovaluta-bányászokra, hogy a hálózatot működésben tartsák. Ezzel együtt el kell fogadniuk, hogy nem kapnak jutalmat az új blokkok bányászatáért.
Ez likviditási problémákat fog okozni?
A felszínen úgy tűnik, de számos tudományos elmélet szerint a BTC jövője ennek éppen az ellenkezője lehet. 2140-re a kriptovalutákat használók hálózata olyan nagy lehet, hogy a BTC és más valuták akkor is nagyon likvid fizetési eszközként szolgálhatnak, ha nincs lehetőség a blokkok további bányászására. Akárhogy is, ezek néhány jóslat és spekuláció.
Mindeközben senki sem tudja megjósolni, hogy mit hoz a jövő a BTC és más kriptovaluták számára. Az, hogy mi lesz a bitcoinnal több mint 100 év múlva, nem mindenkit érdekel különösebben.
A kriptovaluták közeljövőjét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kriptovalutákat a jelenlegi monetáris rendszer alternatívájaként azonosítják. A kriptovaluták iránti érdeklődés folyamatosan növekszik.
Az egyéni befektetők mellett, akik a pénz értékének hosszú távú tárolására szolgáló módot látnak bennük, meg kell említeni a fintecheket, intézményeket és kormányzati szervezeteket is. Az olyan nagyvállalatok, mint a PayPal, a Microsoft és a banki intézmények (Citibank) nem titkolják, hogy érdeklődnek a kriptovaluták iránt.
Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy Elon Musk kedvező szemmel tekint a kriptovalutákra, a világ vezető pénzügyi közösségének számos más ismert személyiségével együtt. Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy egyre gyakrabban hallunk olyan információkról, hogy egyes országok kormányai a kriptovalutákban látnák a jövőt.
Akárhogy is, a Bitocoin és más kriptovaluták jövője olyan vita tárgya, amelynek soha nem lesz vége. A digitális valuták mellett és ellen szóló hangok száma megszámlálhatatlan. Természetesen nem ismerjük a jövőt, de el kell ismernünk, hogy a kriptovaluták jó úton haladnak afelé, hogy olyan bomlasztó eszközzé váljanak, amely forradalmi hatással lehet a globális pénzügyek állapotára.
Ami a blokklánc-technológia egyes rajongóit aggasztja, az a jogi státusza. A lengyel kormány nem hozott egyértelmű döntést a kriptovaluták és a blokklánc-technológia szabályozásáról. Bár ez persze nem jelenti azt, hogy a kormányzat és a közigazgatás nem figyel fel erre a témára (már csak azért sem, mert a kriptovalutákból származó jövedelmek elszámolásával kapcsolatos adóértelmezésekkel lehet találkozni).
Érdemes megjegyezni, hogy sok blokkláncot használó start-up vállalkozás globális szinten működik. A kormányok megközelítése néha eltérő. Különös példa erre a kínai és a venezuelai joghatóság, ahol a kriptovalutákat betiltották. Ezzel szemben Málta és Észtország áll, amelyek a blokklánc-technológiához való barátságos hozzáállásukról ismertek. Többek között ezekben az országokban található számos olyan fintech vállalat, amely a blokklánc üzleti felhasználására összpontosít.
A blokklánc technológia iránti növekvő érdeklődés hatással van a globális gazdasági fejlődésre. A technológia és a pénzügyi ipar határán elhelyezkedő, FinTech néven ismert különböző típusú projekteket a gazdaság egyfajta hajtóerejének tekintik.
Sokan egyértelműen hangsúlyozzák, hogy a blokkláncipar fejlődése a vállalkozói szellem és a gazdaság egésze szempontjából is előnyös. A jelenlegi konjunktúra kedvez a blokklánc technológia fejlődésének.
A kormányok, intézmények és vállalkozók szívesen fektetnek be a különböző blokklánc-alapú technológiák fejlesztésébe. Ennek eredményeképpen több száz induló vállalkozás jön létre, amelyek fejlesztési és kutatási támogatásban részesülnek. A blokkláncon található alkalmazások listája nagyon hosszú, de megkockáztathatjuk azt a tézist, hogy ez még csak a kezdet.
A technológia iránti hatalmas érdeklődés és a további kutatásokba fektetett nagy összegek alapján úgy gondoljuk, hogy a blokkláncra épülő technológiai forradalom még mindig közeleg. Érdekes módon ezt a Világgazdasági Fórum (WEF) is megerősíti, amely a blokklánc technológiát a digitális pénzügyi piac sarokkövei közé sorolja.
Ebbe a tekintélyes csoportba tartozik a mesterséges intelligencia (AI), a mobil platformok és a tárgyak internete (IoT) is. A WEF által közzétett jelentésben olvashatjuk, hogy a kriptográfián alapuló technológiát tekintik a fenntartható fejlődéspolitika egyik alapjának.
Végezetül fontos kiemelni azt, amit az OECD is megjegyez, nevezetesen, hogy a blokklánc technológia által kínált forradalmi megközelítése az adattárolásnak elősegítheti a fenntartható infrastruktúra biztosításához szükséges rendszerszintű változásokat. Más szóval, olyan korban élünk, amikor a blokklánc technológia intenzív fejlődési szakaszban van, és sok jel utal arra, hogy nemcsak a FinTech iparág, hanem a gazdaság egésze is profitálhat belőle.
Tartalomjegyzék
Olvassa el még: