Új befektetők milliói döntöttek úgy, hogy megvásárolják első kriptovalutáikat. A bikapiac, amelyet csak látszólag a Bitcoin ciklikus feleződése okozott, a 2020-as koronavírus okozta pánikban gyökerezik.
A magas infláció és a nulla kamatlábak határozottan nem kedveznek a fiat valutákban való tőketárolásnak, ezért sokan a Bitcoin és a kriptovaluták felé fordultak, mint a pénzeszközök biztonságos tárolásának alternatívájához.
A helyzet már majdnem két éve tart, ezért sok új befektető azon gondolkodik, hogy vajon 2021 a megfelelő időpont-e a kriptovalutákba való beszálláshoz, és hogy mely kriptovalutákba érdemes befektetni?
A kriptopénzek piacán 2020 második negyedévének kezdete óta egyértelmű emelkedő tendencia folytatódott. Mint említettem, ez válasz volt arra a bizonytalanságra, amelyet a koronavírus okozott a társadalomban.
Júniusban sok befektető bízott abban, hogy a medvék kikelnek a kakasülőből, és elűzték a bikákat. Augusztus közepén azonban a kriptopénzek piaca félrevezette a befektetőket - az emelkedés ismét megkezdődött, miközben a befektetők reményei szerint a Bitcoin és számos más kriptovaluta új rekordárfolyamot ért el.
A piaci helyzet sosem egyértelmű, de számos vélemény szerint még mindig érdemes a kriptovalutákba fektetni. Nem csak a bikapiac miatt - a kriptovaluták olyan eszköz lehet, amely hosszú távon jobban megőrzi az értékét, mint a fiat valuták vagy az arany.
A kriptopénzek piacán hatalmas a forgalom. A projektek emelkednek, növekednek és buknak, ezért fontos különbséget tenni egy előremutató kriptopénz, a maga nemében egy gyöngyszem, és a Shitcoin között, amelyet kizárólag azért hoztak létre, hogy pénzt szedjenek ki a friss befektetőkből.
Jelenleg több mint 11 000 kriptopénz projekt van a piacon. Segítek neked megteremteni azt az alapot, amelynek segítségével te magad találhatod meg a jövő kriptovalutáit. Ismerje meg azokat a létrehozott projekteket, amelyek képesek megváltoztatni a jövőt. Kezelje őket sablonként, amelyhez más kriptopénz-projekteket fog hasonlítani.
A Bitcoin a legrégebbi és legmegalapozottabb projekt. A pénzügyi válságra és a társadalmi bizonytalanságra adott válaszként jött létre 2008-ban. A Bitcoin a két felhasználó közötti tranzakciók lebonyolításának decentralizált eszköze.
Az átfogó hatóság hiánya olyan jellemző, amely garantálja a pénzeszközök átutalásának teljes szabadságát, ugyanakkor a kettős költekezés problémáját is okozza - ki fogja biztosítani, hogy ugyanazokat a pénzeszközöket ne utalják át kétszer különböző felhasználóknak? Ki fogja igazolni a pénzeszközök tulajdonjogát?
A megoldás erre a problémára az volt, hogy független csomópontok, azaz bányászok jóváhagyására van szükség a tranzakciók jóváhagyásához. A bányászok érvényesítik a tranzakciókat, miközben a blokklánc blokkjaihoz információkat adnak róluk. A hálózat blokkjai korlátozott kapacitással rendelkeznek; amikor egy blokk megtelik, azt hozzáadják a blokklánchoz, és kezdődik a következő blokk. Egy blokk bányászatáért
a bányászok egy bizonyos mennyiségű BTC-t kapnak jutalmul.
Jelenleg 6,25 BTC/blokk, de kezdetben az érték sokkal magasabb, 50 BTC/blokk volt. Az idő előtti bányászat elkerülése érdekében a Bitcoin alkotója - Satoshi Nakamoto - egy felezési rendszert tervezett, amely 60 000 000 blokkonként, azaz ciklikusan, körülbelül 4 évente történik.
Satoshi Nakamoto kriptopénzét a befektetők nem a kereskedési tulajdonságai miatt választják. A befektetésre ösztönző tulajdonság az a képesség, hogy az értéket hosszú távon tárolja. Ha a nagy képet nézzük - a Bitcoin értéke tovább emelkedik - a buboréknak nevezett csúcsok és a mélypontok ellenére, amelyek során az összes szkeptikus a Bitcoin végéről beszél, ami a nem befektetők szájából ugyanolyan gyakran hangzik el, mint a világvégéről szóló jóslatok.
A bitcoint, mint értéktároló eszközt, gyakran hasonlítják az aranyhoz, sőt, digitális aranyként
is emlegetik.
Számos hang azt mondja, hogy még 2021-ben a Bitcoin megpróbálja elérni a 100000 dolláros árat, ami majdnem kétszerese lenne a jelenlegi ATH-nak (all time high). Ezt állítja többek között Mike McGlone, a Bloomberg elemzője. Az idő majd megmutatja, hogy az elemzőknek valóban igazuk volt-e a feltételezéseikben.
Az Ethereum egy decentralizált blokklánc platform. Elsősorban az okos szerződések támogatásával és a decentralizált alkalmazások létrehozásának képességével tűnik ki. A projektet 2015 júliusának végén hozták létre, fő kezdeményezője és fő arca pedig Vitalik Buterin, akit a kriptopénz közösségben a terület zsenijének tartanak.
A projekt akkoriban teljesen alternatív módon indult - crowdfundingon keresztül -, ami akkoriban nem volt olyan nyilvánvaló, mint ma.
Az Ethereum blokkláncon alapuló kriptopénz, az Ethereum, egy olyan kriptopénz, amely lehetővé teszi a tranzakciókat, és amelyet általában okosszerződésekben történő fizetésekre használnak.
A Bitcoinhoz hasonlóan az Ether is a Proof Of Work rendszerre támaszkodik, amely a tranzakciókat megerősítő és új blokkokat bányászó bányászok segítségével új kriptopénz-egységeket hoz létre. Az Ethereum azonban eltávolodik a jelenlegi rendszertől, és bátrabban halad a Proof Of Stake irányába, ami óriási hatással lehet az Ethereum-hálózat alapú tokenekre.
Elon Musk emlékezetes tweetje óta, amely a kriptovaluták áramfogyasztásáról szólt, az Ethereum sok új rajongót szerzett. Annak ellenére, hogy az Ethereum még mindig Proof-of-Work alapon működik, 2021 végére valószínűleg teljesen átáll az Ethereum 2.0-ra, amely Proof-of-Stake alapon működik.
A PoS egy olyan rendszer, amely 99,95%-kal kevesebb villamos energiát használ, mint a jelenlegi rendszer, ami számos befektető szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével jár.
Az Ethereumot azonban nem csak környezetvédelmi szempontok miatt választják - az olyan jellemzők, mint a technológiai érték és a vállalati érdekek szintén fontos szempontok. Az egyik legjelentősebb a MasterCard, amely a jövőbeni fizetési és nem fizetési infrastruktúráját pontosan az Ethereumra kívánja alapozni.
A kriptovaluta rajongói fényes jövőt jósolnak Vitalik Buterin projektjének. A Bitcoinhoz képest előnyként említik a magasabb technológiai fejlettséget, az alacsonyabb villamosenergia-igényt és a nagyobb valószínűséget, hogy az ETH-t széles körben használják majd fizetőeszközként.
A Ripple platform projekt régebbi, mint a Bitcoin, de annak ellenére, hogy 2004-ben indult RipplePlay néven, a platform nem kapcsolódik a kriptovaluták eredetéhez. Az XRP-t és a Ripple platformot Ryan Fugger kanadai programozó hozta létre. Az XRP-t eredetileg a helyi közösség cserebererendszerének szánták, de 2012-ben úgy döntöttek, hogy egy önálló, blokklánc-technológián alapuló számítási egységet hoznak létre.
Ma az XRP egy olyan token, amely egy olyan átfogó rendszer részeként működik, amely lehetővé teszi a bankok és a pénzügyi szolgáltatók számára a pénzeszközök gyors és globális átutalását. Az XRP tranzakciós protokolljának nem kell kizárólag kriptovalutákat támogatnia, a tranzakció alapulhat fiat valutákon, árucikkeken vagy bármilyen értékegységen - például pontokon, perceken vagy órákon -, amelyeket egy adott szolgáltatásra kell felhasználni.
A Ripple Token (XRP) egy dedikált megoldás a bankok és pénzügyi intézmények számára, különösen barátságos a felhasználók számára, akiknek a világ egyik végéből a másikba kell tranzakciót végrehajtaniuk. A tranzakciós jutalékok és az átfutási idők sokkal alacsonyabbak, mint a klasszikus megoldásoknál. További előnyt jelent az a bizonyos deflációs nyomás, amelyet a tranzakciók végrehajtása során az égő zsetonok gyakorolnak.
A defláció mellett a perzselésnek biztonsági funkciója is van - a DDOS-támadásokat rendkívül drágává teszi, gyakorlatilag lehetetlenné téve azok végrehajtását.
Az XRP-hez fűzött reményeket fűző befektetők szerint a kriptopénz pályája nagyrészt a Ripple technológia banki és pénzügyi intézményekben való elfogadásán alapul. Jelenleg a megoldást világszerte több mint 100 bank és összesen több mint 300 vállalat használja, így a lelkesek úgy vélik, hogy a pénzügyi szektor ügyfelei körében óriási lehetőség van a további terjeszkedésre.
Jelenleg a Ripple olyan cégeket fedez, mint a Bank Santander, az American Express, a JP Morgan és a HBSC Holdings.
A Ripple a globális tranzakciós technológia forradalmának élére állt. Néhány befektető azonban aggályokat fogalmaz meg a kriptopénzek központosításával kapcsolatban. Sokan tartanak attól a veszélytől, hogy az XRP-t más megoldásra cserélik, amivel az XRP teljesen elveszítené hasznosságát, és következésképpen értékét is.
A kriptovaluták között, amelyekbe érdemes befektetni, ott van a régi-régi Litecoin is. A valuta, amely a kezdetektől - 2011-től - jelen van a kriptopénzek piacán. Jelenleg (a cikk írásakor) a Litecoin értéke 170 dollár körül ingadozik, 11,5 millió dolláros kapitalizációval, amivel a projekt a 14. helyen áll a kriptopénzek rangsorában.
Bár a Litecoint a Bitcoin gyorsabb változataként mutatták be, sosem volt hivatott versenyezni a nagy testvérével - csak alternatívát akartak nyújtani a kisebb fizetésekhez, amiből teljesen többnek szánták. A digitális ezüst, ahogyan az LTC-t a lakossági befektetők üdvözölték, még mindig érdekes alternatíva a piacon, annak ellenére, hogy az esélyek, vagy inkább azok stabilitása nem ad reményt a befektetőknek a fiatalabb projektekkel szembeni szárnyaló árakra.
A befektetők elsősorban azért választják a Litecoint, mert az árstabilitása nagyobb, a tranzakciós költségei nagyon alacsonyak, és a skálázhatósága kevesebb problémát okoz, mint a Bitcoiné.
Érdemes azonban nem elfelejteni, hogy a Litecoint tesztpályaként használják. A kriptopénzt gyakran használják tesztpályaként a blokkméretek és a tranzakciók feldolgozására szolgáló algoritmusok optimalizálására, ami elméletben arra utal, hogy ez egy magas kockázatú kriptopénz, ami a gyakorlatban ellentétben áll a lakossági befektetői magatartással.
A Cardano eredete 2015-re nyúlik vissza, de a hálózatot csak 2017-ben indították el. A blokklánc és a kriptopénz megalkotója Charles Hosikson, aki egyben az Ethereum társalapítója is. Jelenleg a Cardano csapata több mint 30 fejlesztőből áll, maga a projekt pedig 80 millió dolláros kapitalizációval rendelkezik, ami 2,7 dollár körüli árfolyamot jelent. 2021-ben az ADA új ATH-t ért el, elérve a 2,97 dolláros árfolyamot.
Az ADA egy kriptopénz, amely a Cardano platformon belül működik. Létrehozásának célja az volt, hogy platformot hozzon létre az intelligens szerződések, decentralizált alkalmazások és ICO-kon keresztül forgalmazott tokenek számára.
A projekt erősen kötődik a tudományos élethez, és ez az imázs is, amelyet felépített - az első tudományos módszereken és kutatásokon alapuló blokklánc. Az alkotók egy átlagon felüli skálázhatóságú platformot akartak létrehozni, amely fenntartja a decentralizációt és a legmagasabb biztonsági szabványokat.
A Cardano fejlesztése nagyon gondosan megtervezett, pontos ütemterv formájában. A projekt útvonala öt szakaszra van tervezve, amelyek a projekt hivatalos honlapján követhetők.
A Cardano az Ethereum életképes versenytársa. Az erős csapat és a világosan körvonalazott, nyilvánosságra hozott tervek rávilágítanak a projekt mögött álló ambíciókra. A befektetők úgy látják, hogy a Cardano olyan projekt, amelybe érdemes befektetni, és amely forradalmasíthatja a kriptopénzpiacot.
A szkeptikusok rámutatnak, hogy a kriptopénzt nagyfokú centralizáció jellemzi, azáltal, hogy az ADA nagy része kis számú pénztárcába összpontosul, és hogy a kriptopénzt népszerűtlen programozási nyelvek használatával hozták létre, ami azt jelentheti, hogy az Ethereumnál kevésbé népszerű az okos szerződések létrehozása. Az ADA sikere 2021-ben várhatóan 0,17 dollárról 2,97 dolláros rekordmagasra emelkedik.
A TRON alkotója a Ripple csapat egyik korábbi tagja. A projekt 2017 augusztusában indult, amikor is egy ICO-t hajtottak végre, amely a tervezett 70 millió dolláros finanszírozást hozta össze.
A TRX az EOS és az Ethereum versenytársa, egy másik platform, amely lehetővé teszi az okos szerződések és decentralizált alkalmazások létrehozását. A TRON kiemelkedik hatalmas skálázhatóságával, amely jelenleg meghaladja a Ripple által támogatott tranzakciók számát.
Ez hány tranzakció?
A Ripple 1500 TPS-t (Tranzakciók másodpercenként) támogat, ami a kriptopénzek világában nagyon lenyűgöző - a Bitcoin csak 7 TPS-t támogat. Itt jön a TRON, minden a pirosban, majd bejelenti a világnak, hogy 2000 TPS-t tud kezelni!
Az alkotók elképzelése egy szabad, ingyenes és decentralizált internet. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása a blokklánc-technológia alkalmazásán alapul. A TRON-on alapuló Internet 3.0 magas szintű magánéletet fog biztosítani, és a felhasználók hozzáférhetnek az olyan szórakoztató anyagokhoz, mint a filmek, zenék és játékok.
Bár a TRON nem úszta meg a vitákat, ez egy nagyon ambiciózus projekt, amelyet sokan Internet 3.0-nak neveznek. A projektet körülvevő hatalmas közösségnek köszönhetően a projekt nagyon magas kapitalizációra tett szert, így a TRX a kriptopénzpiac legambiciózusabb projektjeivel állhat vállvetve.
A befektetők sűrű közössége mellett a TRON blokkláncot olyan innovatív projektek is körülveszik, amelyek a TRX alkotóinak elképzeléseihez kapcsolódnak vagy kapcsolódni fognak. A projekt jelenleg 0,08 dollárra értékelt, 6 millió dolláros kapitalizációval, amivel a TRX a 27. helyen áll a kriptopénzek piacán.
A Solana egy blokklánc-hálózat, amelynek célja a szupergyors tranzakciók és a nagy áteresztőképesség elérése. A Solana natív kriptopénze a SOL, amellyel a tranzakciós díjakat fizetik, és amelyen keresztül az okosszerződések interakcióba léphetnek.
A Solana blokkláncot 2017-ben hozták létre a Solana Labs Anatolij Jakovenko kezdeményezésére. A harmadik generációs Proof of Stake blokklánc egyedi jellemzője, hogy eltér a hagyományos PoW vagy PoS-től, és a Proof of History nevű konszenzussá fejlődik. Az új konszenzus használata azt jelenti, hogy a Solana több ezer tranzakciót képes kezelni másodpercenként, a készítői szerint akár 50000 TPS-t is, amivel elméletileg a Solana nem sokkal marad el a VISA mögött, amely 65000 TPS-t kezel.
A Bitcoin és sok más kriptovaluta a tranzakciókat blokkokba foglalja, ahol minden blokknak van egy időbeli aláírása. Ebben az elrendezésben minden egyes blokkot más csomópontokkal együtt kell ellenőrizni, ami jelentősen megnöveli a blokk megerősítésének idejét a hálózaton belül.
A PoH-ra épülő Solana szintén SHA-256 segítségével hasheli az eseményeket és tranzakciókat, mint a Bitcoin-hálózat, de ahelyett, hogy a láncot blokkokra osztaná, a Solana egy nagyon hosszú, töretlen láncot hoz létre a hashelt tranzakciókból. A megszakítás nélküli lánc ismert sorrendjének köszönhetően nincs szükség hagyományos időaláírásra, így a hitelesítők könnyen ellenőrizhetik a tranzakciók idejét, miközben rengeteg időt takaríthatnak meg.
A Solana egy harmadik generációs Proof of Stake technológián alapuló, korszerű konstrukció. A Solana 8 egyedi funkcióval rendelkezik, a blokkolási ideje 400 ms, és 50000 TPS futtatására képes.
A befektetők gyakran a SOL-ba fektetnek be a PoS-mechanizmus token-tétképességei miatt. A tétgyűjtéshez rendelkezésre bocsátott tokeneket a validátorok a későbbi tranzakciók megerősítésére használják. A Solana hálózatában jelenleg mintegy 950 validátor van.
A dogecoin egy kriptopénz - egy vicc -, amely nem meglepő módon komoly spekulatív eszközzé vált, annak ellenére, hogy eredetileg a befektetők kriptopénzekkel kapcsolatos spekulatív megközelítésének szatírájaként született.
2021. április elején a DOGE váratlan töltésbe kezdett. Egy hónap alatt a kriptopénz a viccből, 0,05 dolláros értékkel, 0,73 dollárra tört ki! Az elképesztő helyzet mögött valószínűleg Elon Musk állt, aki a Twitteren keresztül népszerűsítette a Dogecoin-t.
A Doge árfolyama gyorsan esett, és jelenleg 0,3 dollár körül ingadozik. A kriptovaluták, különösen a legnépszerűbbek, nem gyakran tapasztaltak ilyen hatalmas értéknövekedést ilyen rövid idő alatt. A dogecoin mint nagyon régi és alacsony technológiai színvonalú projekt meglepte a befektetőket.
A kutya kriptopénz kapitalizációja a csúcson elérte a 88 milliárd dollárt (USD), amivel a kriptopénzek rangsorának első 10 helyére került.
A dogecoin eredetileg egy online tipprendszerben, olyan oldalakon, mint a Reddit és a Twitter, szolgált volna, de a kriptopénz az idő múlásával és a hozzá kapcsolódó gigantikus árfolyam-ingadozásokkal hatalmas érdeklődésre tett szert. Egy hónap alatt a kriptopénz 80 milliárd dollárnyi tőkésítést ért el, hogy aztán kis idővel később több mint a felét elveszítse, és 36 milliárd dollárra csökkenjen a tőkésítése.
Ezek a hatalmas áringadozások ínycsiklandó falatot jelentenek a spekulánsok és a szerencsejátékosok számára, így sokan érdeklődnek a Dogecoin és az árfolyamán alapuló CFD-k iránt. Azért fektetnek az emberek olyan kriptovalutákba, mint a DOGE, mert úgy gondolják, hogy a befektetésük nagyon rövid időn belül megtérülhet. Hitüket az ilyen kriptovaluták múltbeli teljesítményére alapozzák.
Ha azonban eltekintünk attól a ténytől, hogy az ármanipulációra érzékeny, a Dogecoin körül egy erős rajongói csoport van, akik hisznek a DOGE-ban rejlő lehetőségben, hogy változást hozhat a pénzügyi világba. A felhasználók nagyon elkötelezettek, ismertek arról, hogy jótékonysági eseményeket hoznak létre, hogy pénzt gyűjtsenek a Doge!
Az IOTA története 2015-ben kezdődött, amikor a fejlesztőcsapat adománygyűjtést indított, amely több mint 500 000 dollárt hozott össze. A projekt nyilvános hálózata 2017 elején indult el. Létrehozásának célja az IoT (Internet of Things) projektekben használt adatok és ipari eszközök integritásának megőrzése volt.
Az IOTA hatalmas előnye az elméletileg végtelen skálázhatósága. A funkció a Tangle hálózat használatából ered, a hagyományos blokklánc helyett. A hálózat egy pókháló elvén épül fel, és egyáltalán nem hasonlít a hagyományos szinkron blokkláncra.
Az IOTA azonban egy nagyon összetett projekt, amely gyermekcipőben járó problémákkal küzd. Még sok időbe telik, amíg a fejlesztők kiaknázzák a Tangle hálózati megoldás teljes potenciálját.
Az IOTA iránti befektetői lelkesedés részben annak köszönhető, hogy olyan óriások, mint a Samsung, a Bosch, a Microsoft és a Fujitsu hatalmas érdeklődést mutattak iránta. A projekt azonban biztonsági kérdésekkel küzdött, beleértve a kettős költekezést, ami a decentralizált hálózatok alapvető problémája.
Amint az IOTA megoldotta a problémákat és kilépett a fejlesztés korai szakaszából, nagy a valószínűsége, hogy a kriptopénzpiac fontos részévé válik.
Mielőtt kriptovalutákat vásárolna, gondosan tervezze meg befektetési stratégiáját. Határozza meg, hogy mennyit fog befektetni, és mekkora hozamot szeretne elérni. Meg kell határoznia a kockázatot is, és ennek megfelelően be kell állítania egy stop loss-t, amely automatikusan megvédi Önt a beállítottnál nagyobb veszteségtől.
A beruházás előtt még mindig érdemes elvégezni a következőket technikai elemzés eszközök, amelyekbe befektetni szándékozik, ez jelentősen növeli a sikeres befektetés esélyét.
Ha egy take profitot is beállít, nem kell időt töltenie a kriptopénz árfolyamának folyamatos felülvizsgálatával.
Ne feledje, hogy a kriptovaluták magas kockázatú eszközök. Az áraik nagyon dinamikusan ingadoznak, és van.
Tartalomjegyzék
